A FITOÖSZTROGÉNEK OLYAN ÖSZTROGÉN HATÁSÚ VEGYÜLETEK, MELYEK JELEN VANNAK SZÁMOS NÖVÉNYI ÉLELMISZERBEN, PÉLDÁUL A SZÓJÁBAN ÉS A LENMAGBAN. EGYES KUTATÁSOK AZT MONDJÁK, HOGY EZEK AZ ANYAGOK EGÉSZSÉGÜGYI ELŐNNYEL JÁRNAK, MÁSOK AGGODALMUKAT FEJEZIK KI AZ ESETLEGES KOCKÁZATOK MIATT. DE MI AZ IGAZSÁG? EZT A KÉRDÉST JÁRTUK KÖRBE MOSTANI CIKKÜNKBEN.

Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon, amely számos biológiai folyamatban tölt be szerepet a szervezetben. Azonban nem csak a test termeli, hanem bizonyos növényekben is megtalálhatóak olyan vegyületek, melyek hasonló hatást váltanak ki, mint az ösztrogén.

Szervezetünkben három forrása van az ösztrogén hatású vegyületeknek.

A fitoösztrogének olyan bioaktív növényi vegyületek, amelyek képesek a szervezet ösztrogén receptoraihoz kapcsolódni és ott hatást kiváltani.

Ezek mindegyike kötődhet egy ösztrogénreceptorhoz, és ösztrogénszerű hatást válthat ki. A növényvédő szerekből, gyomirtószerekből, testápolási termékekből és egyéb vegyszerekből származó kémiai ösztrogének (xenoösztrogének) sokkal erősebben hatnak a szervezetünkben, mint a saját, házilag előállított ösztrogénünk, a növényi ösztrogének (fitoösztrogének) pedig sokkal gyengébb hatást fejtenek ki.

Az étrendi fitoösztrogének biohasznosulását, bioaktivitását és egészségre gyakorolt hatását jelentősen meghatározzák a bélbaktériumok. ⁽¹⁾ A szervezet számára a fitoösztrogének egy részét ugyanis a bélbaktériumok teszik aktívvá, tehát ha a mikrobiom valami miatt sérül (pl. antibiotikumos kúra), akkor nem lesznek jól hozzáférhetőek ezek a hasznos vegyületek.

Több mint 300 féle növény tartalmaz különböző fitoösztrogéneket (pl. izoflavonoidokat, lignánokat, kumesztánokat, stilbéneket). Ezek közül a két legfontosabb az izoflavonoidok és a lignánok, melyek koncentrált mennyiségben a szójafélékben és a lenmagban találhatóak meg. Ezen kívül egyes zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, egyéb hüvelyesek és magvak is tartalmaznak fitoösztrogéneket, azonban kisebb mennyiségben.

A fitoösztrogéneknek tudományos kutatások alapján úgy tűnik szerepük van a cukorbetegség, a vastagbél-, máj-, agy-, emlő-, petefészek- és a bőrrák megelőzésében. Csökkenhet a "rossz" koleszterinszint, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, a menopauza tünetei, a menstruációs problémák, valamint növekedhet a testsúlycsökkenés is. ⁽²⁾

Azonban további, embereken végzett kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljesen megértsük a fitoösztrogének hatását. Egyes gyógynövényeknek például magas a fitoösztrogéntartalmuk, és étrendkiegészítők formájában is bevehetők. Ezeknek a fitoösztrogén szintje magasabb lehet, mint az élelmiszerekben, ezért fogyasztásuk előtt szakemberrel érdemes konzultálni.

Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a szójatermékek nem befolyásolják az egészséges emberek pajzsmirigyét. A szója izoflavonjai azonban kötődhetnek a jódhoz, amelyet a szervezet pajzsmirigyhormonok előállítására használ fel. Elméletileg tehát azoknak, akik szóját fogyasztanak, valamivel több jódra van szükségük az étrendjükben. A jód számos növényi élelmiszerben található, és különösen a tengeri növényekben (például a nori algában) és a jódozott sóban. ⁽³⁾

Egy 2019-es metaanalízis is arra utal, hogy a szójafogyasztásnak nincs hatása a pajzsmirigy hormonokra, és mérsékelten emeli a TSH-szintet, a TSH emelkedésének klinikai jelentősége, ha van is, nem tisztázott. ⁽⁴⁾

Az egyik nagy amerikai egészségügyi szervezet (FDA - Food and Drug Administration) 50 egymástól független tanulmány alapján napi 25 grammban határozta meg a napi kockázat nélkül fogyasztható szójafehérje mennyiségét. Ez nagyjából napi 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

Ha pajzsmirigy problémáid vannak és gyógyszert szedsz, természetesen egyeztess orvosoddal a táplálkozási kérdésekben, mivel azok hatással lehet többek között a gyógyszerek felszívódására is!

A tudományos kutatások szerint a szójatermékek (a bennük lévő izoflavonoidok) számos egészségügyi előnnyel bírnak.

A teljesértékű szójafélék (szójabab) fogyasztása csökkentheti a mellrák és számos más ráktípus, a miómák, valamint a gyulladások kialakulásának kockázatát is. A szója hasznos lehet a csontok és a szív egészségére, valamint a menopauza tüneteinek (pl. hőhullámok, hangulatingadozás, csontritkulás, hüvelyszárazság, memóriazavarok) enyhítésére. ⁽³⁾

A szója fitoösztrogénjei nem csökkentik a férfi termékenységet ⁽⁵⁾; azonban a főként halakban is megtalálható xenoösztrogének drasztikusan csökkenthetik a spermiumok számát. A tejtermékek helyettesítése szójával csökkentheti a hasi zsír mennyiségét is, tehát segíti a fogyást.

A fiatal szójabab, más néven edamame párolható és hasonlóképpen a többi hüvelyeshez fogyasztható. A szójababból készített élelmiszerek is jótékony hatással bírnak, ilyen például a szójaital, tofu, tempeh és miso is, melyek mértékkel részei lehetnek egy kiegyensúlyozott étrendnek (törekedjünk rá, hogy ellenőrzött magyar, illetve ökológiai gazdálkodásból származzanak, GMO-mentesek legyenek).

Az erősen feldolgozott szójatermékeknek (pl. szójaizolátumok) azonban valószínűleg nincsenek ilyen pozitív hatásai.

A lenmag a világ legkoncentráltabb lignánforrása, melyről mellrákos betegeken végzett randomizált, kettős-vak, placebo kontrollos vizsgálat alapján úgy találták, képes csökkenti az emlődaganat méretét már néhány hét leforgása alatt. ⁽⁶⁾ (A lenmagot meg kell őrölni, különben az emészthetetlen héja miatt nem férünk hozzá a hasznos beltartalmához.)

Az egész formában vásárolt lenmagot a fent említetteknek megfelelően mindenképpen őröld meg egy kicsit felhasználás előtt, és már teheted is bele (1 evőkanállal) a reggeli kásádba, zöldturmixodba, tojáshelyettesítőként pedig például a növényi fasírtokba!

Az izoflavonok az elfogyasztásuk után körülbelül 24 órával ürülnek ki a szervezetből, főként a vizelettel és kisebb mértékben a széklettel ⁽⁷⁾ , ezért is érdemes rendszeresen őket valamilyen formában fogyasztani.